Gyors helyzetjelentés a színházból: az Egyenlőség próbafolyamata töretlenül zajlik, a premier közeledtével szép lassan eltűnnek a szövegkönyvek (dehogy tűnnek, áttranszportálódnak a fejekbe) és bekerülnek a díszletek. Jelen esetben ez indát jelent, kókuszdiót, és egyéb, hamisítatlan lakatlan szigetes kincseket.

Mert az Egyenlőség fő helyszíne bizony egy sziget, ami ezen sorok írójának különösen a szíve csücske (Rejtelmes sziget, Robinson Crusoe, Sziget fesztivál, és Lost) és ezért végigkövetni egy próbafolyamatot legalább annyira szórakoztató számomra, mintha elefántokat etethetnék az állatkertben.

Az meg csak hab a tortán, hogy Pán Péter is díszvendégünk lehetne a premieren, hiszen Crichtont, Maryt, és Loam grófot ugyanaz az elme hozta létre, mint Sohaországot és Hook kapitányt, érdemes elolvasni az íróra vonatkozó wikipédia bejegyzést, vagy megnézni ezt a filmet:

De közben a stáb szorgosan-dolgosan halad előre, a díszlet egyre élettel telibb, a színpad egésze pedig már egyre inkább előadás hangulatot sugároz magából, ahogy a mozdulatok rutinossá válnak, a jelenetek összekapcsolódnak, az asszisztensek pedig elhalkulnak.

Na de persze azért sok még a dolgunk, tessenek bőszen drukkolni az Egyenlőség hajótöröttjeinek és színházunk igazgatójának, mert bár jellegében az előadás kicsit más műfaj, mint a fenti felsorolás, azért a mi szigetlakóink is izgalmas estével készülnek a nagyérdeműnek, Önöknek, Nektek.