HTML

Karinthy 90

Bejárás a Karinthy Színházba a művészbejárón keresztül avagy egy budai színház színes-szagos világa a színfalak előtt és mögött.

Karinthy Színház a Facebookon

Friss topikok

Linkblog

2012.01.27. 09:40 Nird

Személyes ajánlás egy névrokon elé

  Egy őszinte, és mélységesen szubjektív vallomással kell kezdenem a mai napot, amikor a Karinthy Színházban a Szegény Dániel bemutatóját tartjuk: én nem szeretem a kukoricát. Se a pizzán, pláne nem a strandon, megfőzve. Tudom, ezzel valószínűleg eléggé magam vagyok de mentségemre azért azt el kell mondanom, hogy egy lángosért a fél országomat oda tudnám adni a Balatonparton ha lenne fél országom és járnék a Balatonra. Ennek ellenére néha nagyon jól tud esni egy kukoricás pizzaszelet a másodpercek alatt elhíresült 200 forintos kis üzletben a Király utcában.

 Hogy miért is érdekes ez? Messziről indulunk, belátom, de a lényeg, hogy épp annyira megyek ritkán színházba krimit nézni, mint ahányszor a kukoricás pizzát választom a húsimádó helyett. Ez azért van, mert egyrészt nem is tűznek gyakran ilyen előadást műsorra a színházak, másrészt meg sokkal könnyebb önfeledten kacagni, vagy a ló másik oldalán sokkal izgalmasabb az olykor szürreál művészeti elemeket dekódolni, mint azon szomorkodni, hogy nem tudom visszatekerni azt a finom kis gesztust – apró összenézést, pontosan elhelyezett mozdulatot –, ami a megfejtéshez később valószínűleg elengedhetetlen lesz.

Ennek ellenére a Szegény Dánielt – aminek házi főpróbájára szöktem be szerdán – tényleg élmény volt végignézni és ezt munkaerőpiaci kötődéstől függetlenül írom. Mert olyan régen láttam már krimit színpadon, hogy elő kellett vennem a Közönséges bűnözőkön és a mostanában Angliában nagyon menő Sherlock című sorozaton edzett figyelmemet, és árgus szemekkel próbáltam összerakni a kirakóst. Többet azonban nem írhatok erről, mert egy részletes ajánlással valószínűleg csak poénokat kezdenék szép sorban lelőni, úgyhogy inkább itt be is fejezem. De azért még bekopipéjsztelem alább a szereposztást, mert az önmagában elég izgalmas ahhoz, hogy jegyet váltsatok az előadásra, igaz, szerintem a stílus, mint üdítő színfolt már amúgy is megfelelő indok arra, hogy miért látogassatok ki hozzánk, a Bartók Béla 130-ba.

 

 

SZEGÉNY DÁNIEL

Krimi 2 részben

Fordította: LACKFI JÁNOS

"Robert Thomas örököseinek engedélyével, az SACD és a 
Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítésével."


SZEREPLŐK

 

Daniel Dubios - SIMON KORNÉL

Florence - KOVÁTS ADÉL

Felügyelő - ÚJRÉTI LÁSZLÓ

Makréla, csavargó és festőművész - TORDY GÉZA

Maximin atya - SZIRTES BALÁZS

Ápolónő - BALÁZS ANDREA

Nyomozó - FÖLDVÁRI PÉTER

Diszlet: É KISS PIROSKA
Jelmez: DŐRY VIRÁG
Világítástervező: KIRÁLY TAMÁS
Díszletkivitelezés: MAJOR ATTILA, CZINKA GÁBOR, BARCZAG JÁNOS
Kellék: CZINKA GÁBOR
Hang: ROMÁN DÁVID
Fény: LÉNÁRT GÁBOR
Szcenika, produkciós asszisztens: RIDZI GÁBOR 

Rendező: KŐVÁRY KATALIN 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://karinthy90.blog.hu/api/trackback/id/tr93898864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.