Az elmúlt három hétben - miközben egy bemutatót is tartottunk a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában - beszélgetéseket szerveztünk a Karinthy család méltán híres törzshelyére, a Hadik kávéházba. Ezalatt a három hét alatt olyan témákat veséztünk ki vendégeinkkel, mint a magánszínházak élete és finanszírozása, a vidéki teátrumok mindennapjai, és végül - hab ez a tortán, mitagadás - az ifjúsági előadásokról volt szó.
Meghívott vendégeink hétről hétre hozzátették a maguk gondolatait és tapasztalatait a beszélgetéshez a több tucat érdeklődő pedig figyelt, hallgatott, kérdezett, és pogácsát majszolt nagyjából egyébként pontosan ebben a sorrendben.
A Karinthy Színház mozgalmas harmincadik évada ezzel az eseménysorozattal - amit egyébként Újbuda önkormányzatával közösen valósítottunk meg - nagyjából véget is ért, ezt követően át is vonultunk néhányan a Bartók Béla 130-ba, hogy egy koccintás közepette eresszük ki a fáradt gőz. De egyrészt ez már egy másik történet, másrészt pedig Buda Népszerű Mártonja nem is tudott csatlakozni hozzánk, úgyhogy hogy milyen nagy bulit csaptunk, azt talán különösebben itt nem is részleteznénk.
Mindenesetre köszönjük azoknak, akik eljöttek meghallgatni a beszélgetéseinket és külön köszönjük Veronikának, a beszélgetés moderátorának, hogy levezényelte a Karinthy Szalon a Hadikban délutánjait. Ha pedig a kávéházban jártok, nézzetek fel az emeletre, ahol - ahogy arra már a facebookon utaltunk - egy apró tábla emlékeztet arra, hogy a Karinthy Színház egyik törzshelye hol is található.
Ha tetszett a bejegyzés, látogass el facebook oldalunkra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.