A Karinthy Színház évada mostanra már hivatalosan is finishbe ért, a nyári meghívásokon túl színházunk előadásai lábat lógatnak bele a nyárba. Ilyenkor - valahogy úgy, ahogy december végén olvasóink és látogatóink a saját évüket értékelik - megállunk egy percre, és visszapillantunk, hogy akkor most milyen is volt ez a 31.

Persze nézőink véleménye - és emlékeink szerint vörösre tapsolt tenyere - a legfontosabb fokmérője az elmúlt hónapoknak, de mivel tapsolást darabra számolni minket meghaladó feladat, ezért más statisztikák után néztünk és nem titkolt büszkeséggel ezekről be is számolunk.

A Bartók Béla út 130 alatt összesen 184 előadáson vártuk nézőinket, akik jöttek is a KSH 2012-es adataival összevetve gyakorlatilag Gyula lakosságával megeggyező számban (32 117) ami 86,41%-os nézettséget jelent.

Az évadban 5 új bemutatót tartottunk (Egyenlőség, Marilyn Monroe Csodálatos Halála, Lovagias ügy, Janika, és Apostol) olyan színészekkel, akik már koptatták a mi színpadunk deszkáit és olyanok is, akik először ismerkedtek meg az egyszeri és megismételhetetlen Borika néninkkel ezzel összesen 160 fölé emelve az eddig nálunk közreműködő művészek számát.

De nem meglepő módon a legfontosabb statisztikai adat számunkra az, aminél a számláló csupán az egyesig pörög fel, hiszen rögtön mellette a Kossuth-díj felirat olvasható. Karinthy Márton elismerésére itt, a "Kelenföldi Pampákon" mindannyian nagyon büszkék vagyunk, és munkára készen várjuk a szeptembert, hogy újra recsegjen a hívó, kapcsolódjon a lámpa, és gördüljön a függöny, reméljük, nézőink is újra itt lesznek.