A minap említettük, hogy új próbafolyamatba kezdünk, mert ilyenkor, májusban egy kicsit már a következő évad felé is oda-odapillantunk kíváncsian, izgatottan, és persze bizakodva.

A tárt karokkal várt harminckettediknek a nulladik mérföldköve tehát az Én, Te Őt!, amit még akkor viszünk el a tihanyi Bujtor István Szabadtéri Színpadra, amikor amúgy a Bartók Béla út 130 alatt (persze csak a külső szemlélő számára) csend honol és porfogás, hogy mikor szeptemberben ismét nekifeszülünk a színpadot eltakaró függönynek, már rutinból mutassuk be közönségünknek azt a történetet, amivel legkésőbb tegnap a teljes stáb megismerkedhetett.

Na de mielőtt még bármilyen spoilerbe beleszaladnánk, és a titokzatos félhomályból előrébb tolnánk a legújabb bemutatónk történetét, gyorsan be is fejezzük inkább ezt a posztot, és csak beillesztünk néhány fényképet arról a pogácsás-békés-ásványvizes olvasópróbáról, ami olyan hangulatosra sikeredett, hogy szinte közönséget is szervezhettünk volna rá a vendégművész ebről nem is beszélve.