Holnap szeptember elseje, amiről tudjuk, hogy mit jelent a Karinthy Színházban. Évadkezdést, izgulást, születésnapi köszöntést, vagyis a 30. startpisztoly eldördülését. Ezen felbuzdulva kíváncsi voltam, hogy a színház bináris nyelvű és persze a valódinál sokkal unalmasabb mutációja, a blog mit tudhat maga mögött a mostanra már egyébként kifejezetten szép emlékké nemesült, névadó 29. évadból (mert ugye még emlékszünk: Karinthy Márton 61 + Karinthy Színház 29 = Karinthy 90).

Szóval ez a felület is lassan 11 hónapja üzemel, és eszünk ágában sincs felhagyni azzal a reméljük, számotokra is szórakoztató és olvasmányos szokásunkkal, hogy (most már Janával karöltve) rendszeresen megosszuk veletek a Karinthy Színház íventjeit legyen szó akár egy Süsüről, akár egy próbafolyamatról. És bár vannak ötleteink a menetrendszerű megújulásra, persze minden kommentnek örülünk, mert még szép, hogy kíváncsiak vagyunk, szerintetek merre tovább, milyen témákról olvasnátok szívesen.

Mert volt már itt ugyan jónéhány bejegyzés, írtunk már szürkének csak egy nagy marék rosszindulattal nevezhető hétköznapokról, hangokról és fényekről, múltról, jelenről, és akkor még jövőről, azért jó lenne tudni, hogy mi az, amivel szívesen találkoznátok.

De amíg ezt átgondoljátok, nézzétek meg, hogy 300 szóba sűrítve hogyan is telt itt az elmúlt közel egy év (nagyobb verzióért ide érdemes kattintani).