Sokak szerint a február az év talán legnehezebb hónapja, amivel ugyan legalább ennyien biztos vitába szállnának, de jelen bejegyzésünk szerzője nem teszi ezt pláne egy ilyen lélekemelően tavaszias nap végén, amikor belegondol, hogy ezután a rövid teaser után kezdődik még egy hónap tél, eső, korai sötétség, és persze hideg.

Mi, a Karinthy Színháznál azonban minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy ezt a hivatalosan elég rövidre szabott, ám annál hosszabbnak érződő hónapot ne csak elviselhetőbbé és élvezetesebbé, hanem egyenesen élvezetessé tegyük. Így bízunk abban, hogy ismét olyan, szívünknek persze egytől-egyig kedves darabokat gyűjtöttünk össze a 28-ból 25 napra, hogy egzotikus környezetben forgatott örökérvényű legyen a talpán, ami felveszi a versenyt a Szürke Hónap kiszínezésében.

Itt van nekünk a példának okáért rögtön a Janika című előadásunk ami ugyan szorosan kötődik a karácsonyhoz de egyrészt ugye az még mindig a szórakoztatóbb része a télnek, másrészt pedig Bíró Kriszta úgy játssza el a címszerepet, hogy szem nem marad szárazon sem a nevetéstől sem mástól, és akkor a többi szereplőről még nem is beszéltünk, pedig lehetne. (2-án, 8-án, és 22-én)

A Templom egerét már 2011-ben bemutattuk Kovács Patríciával, amiről szívünk szerint csak annyit mondanánk, hogy az első felvonás végéért már önmagában megéri jegyet váltani, de ezzel 140 másik percet bántatnánk meg anélkül, hogy azt bármelyik is megérdemelné. (3-án)

A Szegény Dánielről épp nem is olyan régen tettünk ki egy bejegyzést, mert Szanitter Dávid ölti mostantól magára a Dániel mezt, és - hogy a képnél maradjunk - rögtön idegenbeli meccsen debütál a Kőváry Katalin rendezte darabban a Klebelsberg Kunó Művelődési házban, hogy aztán még kétszer, már a Bartók Béla úton ismét előadja többek között Tordy Gézával és Kováts Adéllal Robert Thomas krimijét. (11-én, 17-én, és 28-án)

Na de az igazi puskaport jelen bejegyzésünk végére tartogattuk, mert hiszen a Bajor Imre és Lorán Lenke nevével fémjelzett Lovagias ügy a tavalyi, tihanyi bemutató óta eltelt néhány hónap alatt úgy forrt össze a színházzal, mintha öröktől fogva játszottuk volna, és ez így is van jól, nagyszerű karakterek és minden marketing kisokosból ellesett taktikától mentesen állíthatjuk, hogy még nagyszerűbb alakítások várják a nagyérdeműt, szóval tessenek lesni, hogy hova vannak még szabad jegyek! (7-én, 16-án, és 27-én)

Persze ezzel még nem teljes a lista, épp csak néhány előadást emeltünk ki csukott szemmel, mintha csak almát haraptunk volna ki hátra tett kézzel egy fazék vízből, úgyhogy errefelé tessenek körbenézni, mert van ám még tucatnyi másik előadásunk. Ki tudja, talán a végén azon kapjuk magunkat, hogy ez a február is eltelt, és márciusban már egy sokkal színesebb és lelkesebb ajánlóval jelentkezhetünk.